Település

Önkormányzat
Intézmények
Kultúra, szabadidő
 

» Nevezetességek

    
   
     

A katolikus templom története
   

Solymár Imre helytörténeti kutatásai nyomán tudjuk, hogy Györe a középkorban is templomos hely volt.
Az 1330-as években pápai tizedszedők járták a pécsi püspökség plébániáit és pápai tizedet szedtek keresztes hadjáratok céljára mindazon helyeken, ahol az egyházi javak jövedelme 8 aranynál több volt. Az 1333-1337 évi pápai tizedjegyzék feljegyezte: (Györe) „… papja Egidius 1334-ben 8, 1335-ben 20 banalest fizetett” az összeíróknak.
Az első györei római katolikus templom pusztulásának történetét a korabeli egyházi jegyzőkönyvek alapján Dr. Goják János kutatta györei plébános korában.
Györe első templomának építéséről nincsenek írásos feljegyzések. Az Angyalok királynője tiszteletére szentelt templomról annyit olvashatunk, hogy „… Kotsi Josef reparálta 1554-ben…”
A templom állapotáról az 1721. évi egyházlátogatás feljegyzései tájékoztatnak. A falu 1703-ban még lakott volt, de ekkorra már elnéptelenedett és 1726-ban népesül be ismét. A feljegyzésben ez olvasható:”… Györe pusztán is van templom Kisboldogasszony tiszteletére csupasz falakkal. A szentély és sekrestye bolthajtásos. Van kórusa, szószéke. A templom teteje csak félig van befödve zsindellyel, s az is meglehetősen rossz állapotban van…”
A templom következő leírása 1729-ből való. Eszerint a tető már elpusztult, a gerendák és a kórus szétkorhadtak, a szentély boltozata is erősen megromlott, „oltár nincs, hanem erős alapépítménybe oltárkövet helyeztek el és e fölött a Szent Szűznek Máriavölgyi csodás képe szemlélhető. A szószék szintén igen régi”
Berényi Zsigmond 1742.június 8-i vizitációja csak annyit említ meg, hogy Györe „… Angyalok királynője tiszteletére szentelt temploma már összedőléssel fenyeget, ezért szükséges minél hamarabb helyrehozni az épületet…”
1783. június 12-én Eszterházy László járt itt, ekkor már egyértelmű a pusztulás: (Györének) „ … jelenleg nincs temploma, de meglehetősen nagy rom létezik. A hajdani Angyalok Királynője tiszteletére szentelt temploma romjai fennállnak.”
A középkori templom lebontására 1794-ben került sor. Valószínűleg csak egy részét hordták el, mert 1829-ben még mindig ezt írták róla: „… minthogy régisége miatt annyira megrongyosodott, hogy megjobbítani éppen nem lehetett, a Ngys. Méltóságú Galanthay Gróf Eszterházy Páll Pétsi püspök 1794-ikben azon okból elpusztíttatta, hogy a hívek kérésére hellette újat, nagyobbat építtetni fog, de minek előtte buzgó szándékát tellyesíthette volna, meg hala. Azon Templomnak tehát puszta töredékjei egész Fundamentumával együtt e Napig fent állnak…”

   
Galánthai gróf Esterházy László Pál

  
Ebben a dokumentumban található a következő is: „… a Midőn e templom elpusztíttatott volna, egy négyszögletű kő találtatott, a melyre ez az írás vala vágva: Kotsi Josef reparálta 1554-ik Esztendőben, de azon követ az akkori T. Hegedüs Ferencz Urodalmi Praefektus Úr Pétsre elvitetett.”
1844.augusztus 1-én kelt püspöki leirat arról értesíti a györeieket, hogy „… a jelenlegi püspök… ugyanazon a helyen ahol… a hajdani templom romjai állottak, új templomot épít”

   
Nagykéri Scitovszky János pécsi püspök, majd bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.

   
Az alapkő letételére 1841.június 21-én került sor, a templom ünnepélyes felszentelését pedig Scitovszky János pécsi püspök végezte 1844. augusztus 4-én. A templomban Szent Lőrincz és Neitus ereklyéit helyezték el, és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.

    

     

       

   

    

      

Falunk szülötte: Náray Antal író, költő, műfordító
      

Náray Antal 1795. június 10-én született Györe szegényes tanítói lakásában.
Simon Mátyás kárászi plébános keresztelte Szászváron.
A matricula bejegyzése szerint apja Náray Ignác, foglalkozására nézve „Ludi-Rector ex Gyüre”.
Keresztszülei szászváriak, Radics Antal és felesége.
Önéletrajzi adatokat is tartalmazó 1824-ben megjelent „Máré – vára” című regényében így ír: „Szegény szülőktől származom… Nemesek voltanak ugyan ők azelőtt is, mégpedig ezen megyének legnevezetesebb familiaji közzül csak nem legelsők : hanem még dédőseik kemény viszontagságai által zálogba esvén minden földjeik, alig marada meg annyi számokra, amennyiből mind magok takarékosan élhettenek, mind pedig magzatjaikat tisztességesen nevelhették”

A gyermek Náray édesapjától tanult meg írni-olvasni. Korán kitűnt eszességével.
A gimnáziumot Pécsett végezte a Petheö-féle ösztöndíj segítségével, a bölcseletet pedig Diakováron a püspöki líceumban a kispapok közt, majd papnövendék lett Pécsett, de az első év végével kilépett és Pesten, majd Pozsonyban joghallgató lett. Mindenütt leckeadással tartotta fenn magát.
Az olasz és francia nyelven kívül az angolt is megtanulta.
Ügyvédi diplomát szerzett és 1826-ban Aradon telepedett le, a Bohuss család jogászaként.
Háza a „művelt elemek gyűlhelye volt”.
Később több uradalom ügyésze lett.
Családi gondokkal terhelve, keveset foglalkozott az irodalommal.
1837-től a megyei gyűléseken is szerepelt és a nehezebb időkben az ellenzéket támogatta. A Wenckheim- és Forray-féle grófi uradalmak ügyésze lett. Fábián Gáborral, aki barátja volt, a megyei bizottságokban is részt vett, mint Arad, Csanád, Krassó és Csongrád megyék táblabírája.
1841-ben nőül vette Szuchodolszky Máriát, akitől született fia Náray Iván János, az irodalomban Benedek Aladár névvel ismeretes, aki apját utolsó éveiben támogatta.

  

Meghalt 1870. május 11-én, 74 éves korában, Pesten, az orvosi egyetem kórházában.

  

Munkái:

  • Értekezés a főispán bírói hatalmáról. Pest, 1823. (Végén: Írtam Pécsett 12. Június 1822. Ism. Hazai s Külf. Tudósítások 1823. 17. sz.).
  • Máré-vára. Eredeti magyar román a magyar elő időből. Pest, 1824. Két kötet, két rézmetszettel. (Nyomatott ezer példányban.).
  • Romeo és Julia, szomorújáték öt felv. Shakespeare után magyarázta. Buda, 1829. (Külföldi Játékszín XVII., kiadja a m. Tudós Társaság). (Náray Antal volt az első, aki angol eredetiből magyarra fordította a művet.)
  • Nickleby Miklós és családjának élete és viszontagságai. Regény. Boz-Dickens Károly után ford. Kiadta Benedek Aladár atyjának kéziratából. Bpest, év n. Három kötet.
  • Költeményeket írt az Aurórába (1824., 1830.) és a Honderűbe (1843. I).
   
         

Diakovár

(Horvátország)

Pozsony

(Szlovákia)

     

Arad

(Románia)

   
« oldal tetejérre